Kosár
Az Ön kosara jelenleg üres!

Miért nincs már mangakiadás magyarul és miért esélytelen, hogy legyen

Fumax blog, 2020. 01. 23.

Miért nincs már mangakiadás magyarul és miért esélytelen, hogy legyen

(a ComicsInvest csapata a 2009-es Mikkun, Miskolcon, mangahegyek között)

A közösségi médiás posztjaink alatt néha felveti valaki a mangák kérdését, vagy egy konkrét manga iránti esetleges érdeklődésünkre kérdez rá, ezért jutott eszembe, hogy jó lenne a laikusok számára világossá tenni, mi a helyzet ezzel.
Magyarul ugye először a Semic adott ki mangát, úgy 2000 táján, ami a Dragon Ball volt, és annak rendje és módja szerint bele is bukott 16 füzet után. Még az Ai, a videólány (jaj) is kijött, az pedig négy füzetet élt meg. A Semic olyan kiadó volt, akiket csak a matek érdekelt, ha egy bizonyos szám alá estek az eladások azonnal elkaszálták az adott sorozatot. Na most a mangák esetében ezzel hatalmas kárt okoztak Magyarország megítélésben a japán kiadóknál, mint az később kiderült, amikor mi is hosszú, fárasztó, költséges, végtelenül frusztráló és végül teljesen eredménytelen tárgyalásokat folytattunk a legnagyobb mangakiadóval, a Shueishával, és másokkal.
Persze végül sikerült mangát kiadnunk, sőt az újkori mangakiadást mi és a Mangafan kezdtük 2006-ban, bár nekünk ez csak némi kerülőúton sikerült, amerikai kiadók közreműködésével (ez a lehetőség már megszűnt).
A Mangafanon kívül még a Delta Vision tudott megállapodni nagyobb japán kiadóval, de az utóbbi viszonylag gyorsan, az előbbi pedig néhány éve felhagyott a mangakiadással.
Ezzel elérkeztünk napjaink itthoni képregényes fellendüléshez, amelyből teljes mértékben hiányoznak a mangák. Az egyetlen keleti képregény, ami még megjelenik, az egy manhwa sorozat, azaz koreai képregény, ez pedig A vízisten menyasszonya a Vad Virágoktól. Tehát a laikus olvasók joggal kérdezhetik meg, hogy miért nincs itthon manga, holott rengeteg országban most is nagy népszerűségnek örvend a japán képregény, sok helyen ez főleg az animéknek köszönhető, amelyek a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően egyre nagyobb nézőközönséget érnek el nyugaton is.
Nyilván csak a saját perspektívánkból tudunk erről nyilatkozni, ami elég megalapozott, hiszen a manga kiadás mellett 2003 óta foglalkozom mangák értékesítésével először a Comicsinvest, majd a Fumax révén, és a legelső Animecon óta standdal veszek/veszünk részt szinte minden ilyen rendezvényen.
A mangakiadás egyik legnagyobb problémája az, hogy a mangák, főleg a legnépszerűbbek hosszú sorozatok, illetve, hogy iszonyú gyorsan változik, hogy melyik a menő ezek közül, vannak olyanok, amik már pár hónap után kimennek a divatból, vannak, amelyek egy-két év után, de elenyésző azoknak a sorozatoknak a száma, amelyek hosszabb távon népszerűnek számítanak itthon. Magyarországon ráadásul hosszú sorozatokat értékesíteni rendkívül problémás, mert a könyvterjesztők, amelyek a mangaterjesztés legfontosabb helyeivé váltak egyszerűen nem partnerek abban, hogy hosszútávon megfelelően forgalmazzanak egy sorozatot, és mindegyik rész ott legyen az üzletekben. Emellett az is hatalmas problémát jelent, hogy még olyan sorozatoknál is, amelyek nem igazán sikeresek, az első részek kifogyhatnak, újranyomni már nem érné meg őket, így viszont új belépők nem tudnak bekapcsolódni már a sorozatba. Még a kifejezetten jól induló szériák is képesek akár már a második résszel beleállni a földbe - ahogyan a mi D, a vámpírvadászunkkal is történt, aminek első része akkor a legsikeresebb képregényünk volt, a második kötet pedig drasztikusan rosszabbul ment, a fogyások részről részre jelentősen csökkentek.
Az is nagy probléma, hogy a manga értékesítés másik legnagyobb bástyája a rendezvényes értékesítés várható sikere igencsak megkérdőjelezhetővé vált, mert azt tapasztaljuk az utóbbi időben, hogy a Mondoconokon egyre kevésbé érdeklik a fiatalokat a mangák, és egyre kisebb a vásárlóerő (ez az elmúlt évben drasztikus mértékben zuhant). A képregényes rendezvényeken meg szinte soha senkit nem érdekeltek a mangák igazán.
Igen, eszünkbe jutott, hogy a nagy képregényes fellendülésben megpróbálkozhatnánk valamilyen mangával, viszont kizártnak tartottuk, hogy belevágjunk valamilyen hosszú sorozatba, úgy hogy évek óta nem volt itthon mangakiadás, és fogalma sem lehet róla senkinek, hogy egyáltalán milyen keresletre lehetne számítani egy mangánál. Iszonyú felelőtlenség lenne ilyen lépést tenni, hiszen nem elég, hogy hatalmas anyagi kockázatot jelentene, de az hogy a bebukott manga sorozatok száma tovább növekedjen szerintem elfogadhatatlan.Volt pár öltetünk, hogy lehetne ezt a dilemmát áthidalni, és szerettünk volna néhány rövidebb címmel bepróbálkozni (ettől függetlenül ez is komoly anyagi befektetést vont volna maga után, szóval itt nem aprópénzekről van szó, amit egy kézlegyintéssel el lehetne hessegetni). Léptünk az ügyben, de szinte azonnal áthatolhatatlan falakba ütköztünk, még a számainkat vagy az ajánlatunkat sem hallgatták meg. Számunkra úgy tűnik, hogy Magyarország feketelistára kerülhetett a japán kiadóknál, hiszen ők azt látják, hogy a legnagyobb címek is bebuktak, bár szerintem ez  jelentős részben az ő hibájuk is volt. Persze nem fognak ezért felelősséget vállalni, végülis egyszerűbb egy kis országot egy tollvonással leírni. Ugyanakkor mangaválaszték még van - a mi webshopunkban is találtok régi címeket, amelyek olyan rosszul fogytak, hogy még mindig van belőle példányunk (gondolunk itt pl. a Dominionra a nagynevű Masamune Shirow-tól vagy a teljesen önálló kötetre, a Csillagsivatagra, de itt vannak a Mangafan kiadványai is, amelyek java részét már nem nagyon tudjátok máshol beszerezni a webshopunkon és a kiadón kívül). Ez a rossz fogyás, ismét mondom, a híres, nagy sorozatokat ugyanúgy érintette, ahogy a kevésbé ismert címeket.

Manga címekhez KATTINTS IDE
Fumax mangákhoz és manhwákhoz KATT IDE

A bejegyzés eddigi hozzászólásai:

Pallagi Norbert
2023.01.27. 14:30
Sziasztok. Jól összefoglaltátok ezt a cikket, de egy kérdés merült fel bennem ennek kapcsán. Ugyebár, hogyha Japánnál \"fekete listára\" kerültünk, és ezzel buktuk a legtöbb kiadást, ám Koreánál vagy Kínánál nem lehetne próbálkozni ilyen téren? Tudtommal ott is vannak húzócímek, amikre még Magyarországon is több ezres érdeklődés van.

Példa okán ott van egy koreai/amerikai írótól való sorozat is a Beginning After the End.



Nem kérésként írom, vagy ilyesmi. Csak kíváncsi vagyok, hogy emögött mennyi munka van, és illetve arra, hogy más ország műveivel ez mennyire lenne megvalósítható, ami Japán piacon már nem az.

Hozzászólás

Kosárba

Kosárba helyezve

Betöltés...

...
Hiba

Sikertelen művelet

Ismeretlen hiba, kérjük, próbálja újra.